Eddig már többször hozzákezdtem a naplóíráshoz... Aztán valahogy sehogy sem ment sokáig. Leghosszabb ideig két barátnőimmel leveleztünk egy füzetben. Oké, elég sok füzet betelt, mind tele vannak szerelmekkel, veszekedésekkel, a sulival, véleményekkel, világmegváltással, és még sorolhatnám...
Ezzel a bloggal konkrét célom van. Emléket szeretnék állítani a mának, úgy ahogy én látom. Nyomot hagyni magunk után, amit később élvezettel olvasunk. Emlék ez legfőképp a "lányoknak". Tudjanak róla hogy milyenek voltak az első éveink, ne csak néhány vicces történek legyen a babakönyvükben. És nekünk, Imotkának és Csivitnének öreg korunkra. Jókat fogunk derülni Apjuk, kezünkben egy pohár borral - természetesen a vadászházunkban, igaz?
