Este hazafelé tartottunk Érdről, Nina pedig este mesét kért. Szokás szerint vadászosat :-)
A beszélgetésünk így zajlott:
Én: Oké Ani, vadászos mese lesz. Ki legyen benne? Apa, és még...
Nina: És még, és még legyen benne... mondjuk Anna!
É: Jó, valakit még szeretnél?
N: Igen, igen, mondjuk... Anya
É: Ennyi?
N: Nem, nem, még Dórika is legyen benne. Meg Dió!
É: És hogy legyen, kicsik vagytok, vagy már megnőttetek és tudtok Ti is lőni?
N: Igen, igen, már nagyok vagyunk. Olyan nagyok, hogy nekem nagy puskám van. És úgy legyen, hogy ülünk a lesen mindannyian és Dórika lát egy óriási vaddisznót, távcsővel, mert nem tud még lőni. De majd megtanítom. És nekem nagyon nagy puskám van.
É: És addig Anya mit csinál?
N: Addig Anya őzbakot lő. Nagyon ügyesen. Mint Anna, csak csak én óriási vaddisznót lövök.
É: Oké! És Apa mit csinál?
N: Apa? Apa szivárványt tereget addig!
