Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

HTML

IndaFotó képek

Csivitné jelenti

Egy őrült vadász, egy állandóan csacsogó feleség, két tüneményes és eleven poronty plusz egy vadászkutya mindennapjai

Friss topikok

Linkblog

2009.11.02. 16:50 ANDÓ

Október-november

Nincs mit szépíteni, nagyon elmaradtam a blogírással. Mostanában elég sok minden történt velünk, és valahogy a kedvem sem volt az igazi, nagyrészt ez az oka a "csendnek". A lányok helyesek és édesek, bár meg kell hagyni sokszor élni sem hagynak minket. Dorcsinál lassan kezdődik a dackorszak. Ma például azért nem jött ki az udvarra, mert nem tetszett az a kabát, amit előtte 2 perccel ő választott ki. Mellesleg kisvakondos a kabát, és régen Anié volt. Egyszóval kezd kiszámíthatatlan lenni a kisasszony. Legnagyobb örömünkre :-)

Ani nagyon okos, gyönyörűen színez, rajzol és fest, rengeteg színt használ. Egyfolytában magyaráz, kombinál, és igyekszik minket manipulálni. És persze marha jópofa, rengeteget mosolygunk vele. Íme az egyik aranyköpése:

Apával az autóban ülnek ketten. Éppen indulnak valahová, Imotnak nagyon jó a kedve, fütyülni szokott ilyenkor. Most is fütyülni kezdett. Nina pedig fülel, és rászól:

Nina: - Apa, az autóban vezetés közben nem szabad fütyülni!

Apa: - Nahát, hogy-hogy? Miért nem szabad?

N: - Nem szabad és kész! Ki hallott már ilyet, autóban fütyülni? Senki sem hallott ilyet! Még Anna sem hallott ilyet!

Így Apa nem fütyülhett az autóban, hiszen még Anna sem hallott ilyet.

Később tudtuk meg egy győri látogatás alkalmával Zsazsától, hogy arról beszélgettek a múltkor, hogy az autóban vezetés közben nem szabad telefonálni és rúzsozni :-)

Vagy például az, hogy a téglát céklának hívta sokáig. Először nem is értettük, hogy miért van cékla az autó csomagtartójában, amikor egyikünk sem tudott róla. Aztán kiderült, hogy a múltkor mesélte Apa, hogy az autó csomagtartójában hozta a téglát a kémény befejezéséhez.

Októberben az őszi szünetben volt nálunk Anett, nagyon élveztük az együtt töltött időt. A lányok jól lefoglalták, volt így segítségem. Szükség is volt rá, mert részmunkaidőben piackutatást végzek. A meló nem valami nagy szám, elég nehéz, és igazából kétlem, hogy sokáig fogom csinálni. Ahogy számoltuk, minimális lesz a bevételünk a sok kiadás mellett, így még csak meg sem éri csinálni... Pedig nagyon szerettem volna ha bejön, elég kitartó is voltam, jól jött volna egy kis plusz bevétel. De be kell látni, ha valami nem megy.

Anyut is meglátogattuk Érden az új helyén. Nagyon oda voltak a lányok, irtó jól érezték magukat. Ellátogattak Érd új játszóterére, ahonnan el se nagyon lehetett ráncigálni a lányokat, csakis végső kimerüléskor. Én pedig végre találkoztam mindkét húgommal, sőt, Csillával együtt is buliztunk. Elég emlékezetesre sikerült, és elég rövidre :-)

Imot Dunaújvárosban volt szakesten, így a hónapban megvolt a kimozdulásunk. November 13-án Leopárd-bál lesz, oda is szeretnénk elmenni. Egyenlőre eléggé kétséges, ugyanis a fűtéskorszerűsítünk miatt dolgozunk azon a hétvégén. Kandallót építünk be saját kezűleg. Pontosabban szakember segítségével, aki pedig nem más, mint Ákos barátunk. Előre félek az óriási portól és kosztól, meg aztán festeni is kell utána valószínűleg, úgyhogy jó lesz ha karácsonyra elkészülünk :-)

Dorcsa nemsokára 2 éves lesz, annyira nagyot nőtt!  A múltkor írtam, hogy feltehetőleg Anival fog járni egy csoportba. Jelenleg a helyzet úgy áll, hogy elsősorban bölcsit keresek neki, és ha nem lesz, akkor maradunk ennél a varációnál. Valamiért nem érzem úgy, hogy jól érezné magát egy ovis csoportban. Kicsinek érzem hozzá, főleg hogy ott már foglalkozások vannak, nyugton kellene maradnia a mi kis sajtkukacunknak, és egyenlőre az nem igazán megy neki. De ez egyátalán nem baj, szuper hogy ő ilyen kis örökmozgó. Hihetetlen dolgokra képes, és elképesztően erős. Ő nem sétálni, hanem futni szokott , és nem is akárhogy, hanem indiánszökkelésben :-) Mindenhová felhúzózkodik, felmászik, felugrik. Most már az emeletes ágy teteje sem ellenfél. Fel- és lemászik bármikor. Persze Anit másolja ezerrel, ő a példakép. Ha Ani valamit így csinál, akkor ő is így, ha Anna már nem akar enni, akkor ő sem, és még sorolhatnám... A beszéd is nagyot ugrott megint, két szót összekapcsol. Amit még most sem mondana ki semmi pénzért, az a neve. Hiába kérjük, mindig csak azt mondja, hogy én. Legalább következetes :-)

Ani pedig csajosodik. A legfontosabb, hogy két fonása legyen, vagy minimum egy, és a hajában csakis rózsaszín legyen a hajgumi. Minden nap szoknyát vesz fel, ha csak fél óra táncolásra, akkor annyi időre. Rózsaszín házat, autót szeretne, amiben természetesen minden rózsaszín. Mert szép Apa és Anya autója is, de a legszépebb akkor lenne, ha rózsaszín lenne. Királylányos ruhát szeretne, és hercegnős meséket akar nézni. Koronát szeretne kapni, mert sajnos eltört a régi. És ezt nem felejti el minden bevásárlás alatt elmondani. Nem magyarázat számára, hogy ez nem olyan cikk, amit bárhol meg lehet venni. Szerinte menjünk el a koronaboltba, és ott vegyünk királylányosat. És hát persze a recesszió fogalmát még véletlenül sem érti :-) Legalábbis ennél a dolognál. Mert rám szól, ha feleslegesen folyatom a vizet, hogy nem pazaroljak, mert Apa sokat dolgozik ezért.

Imot tényleg sokat dolgozik, a téli időszámítás miatt sötétben megy és jön haza. A héten a kelet-magyarországi régióba megy, 2 napot nem is fog itthon aludni. Mi pedig már készülünk - jobb híján - a lánynapra. Hívunk vendégeket, holnap jönnek Jázminék, szerdán pedig úgyis Győrbe megyünk szemészetre, akkor pedig Teri mamánál és Zsazsánál leszünk délután. Csütörtökön pedig késő este már jön is haza.

Mostanában sokat sütünk együtt. Legújabb újdonságunk a croissant és a Zsazsa-pogácsa. Nina elképesztően jól sodorja a kifliket, a Mamától tanulta. A sajtszórás pedig mindkét lánynak jól megy :-) Gondolkodom nagyon, hogy milyen tortát süssünk Dorcsa szülinapjára, egyenlőre még nincs ötletem.

Régebben vettem táblafóliát, amire krétával lehet rajzolni. Sokáig állt itthon, pedig már egy ideje megvan a tábla is hozzá. Ma délután pedig megpróbáltuk ráragasztani a fóliát a táblákra. Nem lett jó, így más lehetőség után néztünk. Az eredmény lent látható. Imot nem fog örülni  neki. De a lányok irtóra élvezik :-)

 

Majd kifestünk. A kandallóbeépítésnél úgyis számoltunk ezzel. Ezt fogom mondani Imotnak is :-)

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ando.blog.hu/api/trackback/id/tr201493483

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Levegővétel 2009.11.06. 17:24:39

Olyan jó olvasni téged. Írj inkább kevesebbet de gyakrabban!

Mostanában sokszor eszembe jut, a másfél évvel ezelőtti Ani. Ahogy tolta a babakocsit, ahogy felhúzta a cipőjét, helyére rakta a kirakót, megmutatta a könyvét etc...akkoriban csak néztem és alig tudtam elképzelni, hogy egyszer majd Koszti is eljut idáig. És láss csodát!

A mostani Dorcit látva pedig már fel sem tudom idézni a Babyslingben fekvő "nemevő" csöppséget.

Sajnálom, hogy nem lehet jól kijönni ebből a munkából. Pedig nem lehet könnyű a lányok mellett telefonálgatni...
Jó, hogy összejártok Jázminnal :)
Tudsz valamit Alex kistesójáról?
süti beállítások módosítása